Amikor egy geopolitikai válság kerül a hírek középpontjába, természetesnek vesszük, hogy a politikai nyilatkozatok, a katonai események és az olajpiac reakciói összefüggenek egymással. A valódi kérdés azonban nem az, hogy létezik-e kapcsolat közöttük, hanem az, hogy milyen kapcsolat, illetve milyen sorrendben követik egymást ezek a folyamatok.
Egy amerikai figyelmeztetés vagy egy iráni nyilatkozat vajon már önmagában képes megmozgatni a piacokat? A politikai kommunikáció előzi meg a biztonsági eseményeket, vagy inkább a katonai fejlemények alakítják a későbbi narratívát? Az olajár azonnal reagál a növekvő feszültségre, vagy csak akkor, amikor már valódi ellátási vagy szállítási kockázat is megjelenik?
Ezekre a kérdésekre elsőre egyszerűnek tűnik a válasz, a gyakorlatban azonban jóval összetettebb a helyzet. A legtöbb elemzés egyetlen nézőpontból vizsgálja a konfliktusokat. Vannak rendszerek, amelyek a hírek tartalmát elemzik, mások a katonai eseményeket követik, míg a gazdasági elemzések elsősorban az energia- és pénzügyi piacok reakcióira koncentrálnak. Sokkal ritkább azonban, hogy ezeket a különböző folyamatokat ugyanazon az időtengelyen, egymással összevetve próbálják értelmezni.
Ez a bejegyzés egy ilyen összehasonlító vizsgálat első eredményeit mutatja be.
Az elmúlt hónapokban három, egymástól függetlenül fejlesztett monitorrendszer adatait kezdtem összevetni. A cél nem egy újabb konfliktusindex létrehozása volt, hanem annak megfigyelése, hogy milyen kapcsolat figyelhető meg a politikai narratíva, a biztonsági események és a piaci reakciók között. A vizsgálat jelenleg az USA–Irán konfliktusra koncentrál, de a későbbiekben más térségek eseményeinek összehasonlítására is lehetőséget adhat.
Az összehasonlítás első rétegét a Conflict End Matrix adja. Ez egy általam fejlesztett monitor, amely automatizált hírelemzés alapján készít napi konfliktusindexet. A rendszer különböző nemzetközi hírforrásokból származó tartalmakat dolgoz fel, majd szemantikai elemzéssel értékeli, hogy az adott napi kommunikáció inkább az eszkaláció vagy a deeszkaláció irányába mutat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az index nem a katonai események számát méri, hanem a konfliktus információs és politikai környezetének változását.
Forrás: https://github.com/mikloshetzer-sketch/conflict-end-matrix
A második réteget a Middle East Security Monitor alkotja. A rendszer nyílt forrású biztonsági információk alapján gyűjti és rendszerezi a Közel-Keleten azonosított eseményeket. A napi eseményszám jelenleg még nem kizárólag katonai incidenseket tartalmaz, hanem politikai és diplomáciai fejleményeket is, így a teljes biztonsági aktivitás változását mutatja. A fejlesztés következő szakaszában ezek külön kategóriákba kerülnek, ami még pontosabb összehasonlítást tesz majd lehetővé.
Forrás: https://mikloshetzer-sketch.github.io/me-security-monitor
A harmadik vizsgálati réteget az Energy Monitor biztosítja. Ez a rendszer a Brent olajár napi változását, a stratégiai tengeri szűkületekhez kapcsolódó kockázati mutatókat és a közel-keleti konfliktus energiapiaci hatását követi nyomon. A cél annak vizsgálata, hogy a politikai és biztonsági fejlemények milyen mértékben jelennek meg az energia- és pénzügyi piacokon.
Forrás: https://github.com/mikloshetzer-sketch/energy-data
A három adatsor egymás mellé helyezése már az első összehasonlítás során is több érdekes megfigyelést eredményezett. Bizonyos időszakokban a politikai narratíva romlása megelőzte a biztonsági események számának emelkedését. Máskor éppen fordított folyamat volt megfigyelhető, amikor egy jelentősebb incidens után vált élesebbé a politikai kommunikáció. Az is előfordult, hogy a Brent olajár csak napokkal később reagált, annak ellenére, hogy a konfliktusindex és a biztonsági aktivitás már korábban jelentős változást mutatott.
Ezek az első eredmények természetesen még nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot. A vizuális összehasonlítás önmagában nem elegendő annak megállapítására, hogy az egyik folyamat közvetlenül kiváltja a másikat. Ugyanakkor arra már most is rámutat, hogy a konfliktus különböző dimenziói eltérő időlépték szerint működnek. Éppen ezek az időbeli eltérések jelenthetik a vizsgálat legérdekesebb részét.
A következő lépés ezért már nem csupán új diagramok készítése lesz. A cél annak vizsgálata, hogy a különböző adatsorok között statisztikailag is kimutatható-e kapcsolat, illetve milyen időbeli késéssel követik egymást az egyes folyamatok. Emellett a biztonsági események részletesebb kategorizálása is elkészül, amely lehetővé teszi a katonai, politikai és diplomáciai események külön elemzését.
Ez a fejlesztés azért fontos, mert így pontosabban vizsgálhatóvá válik például az is, hogy egy romló politikai narratíva átlagosan mennyi idő után jelenik meg a biztonsági eseményekben, vagy hogy egy jelentősebb katonai incidens milyen késéssel gyakorol hatást az energia- és pénzügyi piacokra. Ezekre a kérdésekre jelenleg nincs általánosan elfogadott válasz, ezért a napi adatok összehasonlítása önmagában is érdekes eredményeket hozhat.
Ez a bejegyzés tehát nem egy lezárt fejlesztést mutat be, hanem egy folyamat első állomását. Az első összehasonlítások már most is érdekes összefüggésekre utalnak, de a valódi értékét az adhatja majd, ha hosszabb időtávon és több konfliktus esetében is sikerül megvizsgálni, hogy ezek a mintázatok mennyire következetesen jelennek meg. Reményeim szerint ez nemcsak a saját elemzéseimet teszi pontosabbá, hanem az olvasók számára is egy új nézőpontot kínál a napi geopolitikai események értelmezéséhez.