A mai nap hírei alapján az azbesztügy egyre inkább a hosszabb távú műszaki és infrastruktúra-kezelési szakasz felé mozdul el. Miközben tovább zajlanak a vizsgálatok Nyugat-Magyarország több településén, megjelentek az első olyan információk is, amelyek már a teljes kármentesítési és útfelújítási folyamat szervezéséről szólnak [1].
A legfontosabb mai fejlemény, hogy Rápli Róbert szerint elkészült az azbesztügy kezelésének átfogó műszaki és szervezési terve [1]. A Nyugat.hu beszámolója alapján a következő időszakban több ütemben indulhatnak el azok a munkák, amelyek az érintett utcák lezárását, stabilizálását vagy teljes felújítását érintik. A tervezés jelenleg elsősorban azokra a helyszínekre fókuszál, ahol korábban azbeszttartalmú kőzúzalékot azonosítottak.
A mai cikk szerint a cél egy olyan rendszer kialakítása, amely egyszerre kezeli a rövid távú műszaki beavatkozásokat és a hosszabb távú teljes burkolatcseréket [1]. A jelenlegi gyakorlatban több helyszínen továbbra is a bitumenes lezárás számít az elsődleges ideiglenes megoldásnak. Ez a módszer jelenleg Szombathely több utcájában már folyamatban van.
A másik fontos mai fejlemény, hogy újabb részletek jelentek meg az osztrák eredetű kőzúzalék korábbi magyarországi felhasználásáról [2]. A Nyugat.hu cikke szerint elképzelhető, hogy az érintett anyag akár harminc éve is jelen lehet Nyugat-Magyarország különböző útépítési és feltöltési projektjeiben [2]. A Greenpeace álláspontja szerint a szállítások hosszú időn keresztül zajlhattak, elsősorban azért, mert az osztrák eredetű zúzottkő olcsóbb volt más útépítési anyagoknál.
A mai összefoglalók alapján továbbra is Vas vármegye számít a leginkább érintett térségnek, de a vizsgálatok már Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye több településére is kiterjednek [2]. Korábban Szombathely, Kőszeg, Sopron és Szentgotthárd neve is megjelent az ellenőrzésekben és mintavételekben.
A Greenpeace videós összefoglalója szerint az osztrák hatóságoknál már korábban is rendelkezésre álltak olyan laboreredmények, amelyek problémásnak mutatták az érintett bányákból származó anyagot [2]. A cikk szerint egy grazi laborban végzett korábbi vizsgálatok során az összes ellenőrzött mintában határérték feletti azbeszttartalmat mértek.
Közben Magyarországon tovább zajlik az érintett helyszínek feltérképezése. A korábbi laboreredmények alapján Szombathelyen az Oladi plató mintegy 12 kilométeres úthálózatából 70 darab mintát vizsgáltak meg, amelyek közül 54 bizonyult azbeszttartalmúnak. A levegővizsgálatok négy mérési ponton zajlottak, és három helyszínen az eredmények valamivel az 1000 rostszálas referenciaérték felett alakultak [1][2].
A mai hírek összképe alapján most már egyértelműen két párhuzamos folyamat látható. Az egyik a jelenlegi helyszínek műszaki kezelése és stabilizálása, a másik pedig annak feltárása, hogy az elmúlt évtizedekben pontosan milyen mennyiségben és mely településeken használhatták fel az érintett osztrák eredetű útépítési anyagokat.