Térképtár

A térképek folyamatosan frissülnek, és arra törekszenek, hogy gyors áttekintést adjanak a háttérben zajló trendekről – arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a konfliktusok, az energia, a biztonság és a társadalmi folyamatok.

Konfliktus térkép

Az alábbi interaktív térkép a világ aktuális konfliktusaités geopolitikai feszültséggócait mutatja be. A jelölések mögött fegyveres konfliktusok, politikai válságok és stratégiai rivalizálások vannak. A blog elemzéseiezekhez az eseményekhez,kapcsolódásokhozés összefüggésekhez készülnek, illetve a jövőben is ezen témákra fókuszálnak.

Fegyveres incidensek térképe

Az interaktív térkép nyílt forrású (OSINT) információk alapján jeleníti meg a világban történt fegyveres incidenseket. A felhasználó egyetlen felületen láthatja, hol, mikor és milyen jellegű támadások történtek, valamint az ezekhez kapcsolódó hírforrásokat. A térképen megjelenő pontokra kattintva elérhető az esemény dátuma, helyszíne, típusa és a forráslinkek, a közeli incidensek pedig nagyításkor külön válnak szét.

Az adatok nemzetközi médiabeszámolókból és nyílt konfliktusfigyelő adatbázisokból származnak, automatikusan gyűjtve és feldolgozva. A rendszer kezeli az azonos események több forrásból érkező megjelenését, így azok egy pontként jelennek meg, miközben a források megmaradnak.

A térkép időszak és régió szerint szűrhető: a 2025-ös év negyedéves bontásban, a 2026-os év pedig folyamatosan frissülő adatokkal érhető el. A statisztikai panel összegzi a kiválasztott nézetet – eseményszám, források, támadástípusok és érintett országok –, és igény szerint elrejthető vagy mozgatható. A megjelenített adatok médiabeszámolókon alapulnak, ezért nem hivatalos statisztikák, hanem a trendek és események gyors áttekintését szolgáló elemző eszköz.

https://mikloshetzer-sketch.github.io/Fegyveres-t-mad-sok

Európába érkező energiahordozók típusa, mennyisége és értéke

Az Európai Unió energiaellátása nem csupán gazdasági kérdés, hanem geopolitikai, biztonságpolitikai és stratégiai dimenzióval bíró tényező is. A globális konfliktusok, szankciós politikák, tengeri szállítási útvonalak és nagyhatalmi érdekek mind közvetlen hatással vannak arra, hogy Európa honnan, milyen típusú és milyen értékű energiahordozókat szerez be.

Az alábbi interaktív térkép az EU 2025 harmadik negyedévében (Q3) regisztrált energiaimportját mutatja be országonként, mennyiségi és értékbeli bontásban. A vizualizáció lehetővé teszi, hogy az olvasó egyetlen pillantással átlássa az Unió legfontosabb beszállítóit, az egyes energiatípusok földrajzi súlypontjait, valamint a globális energiafüggőség térbeli mintázatait.

https://mikloshetzer-sketch.github.io/energia-t-rk-p

Forrás: Eurostat / Comext, 2025 Q3

Rövid leírás / használati útmutató A térkép szűrhető és interaktív adatvizualizációként működik. A felső menüben kiválasztható, hogy a megjelenítés a mennyiségi (Mt) vagy az érték alapú (€ milliárd) importadatokat mutassa, valamint külön szűrhetőek az egyes energiatípusok (pl. LNG, kőolaj, földgáz, szén).

Az egyes országokra kattintva részletes információ jelenik meg az adott beszállító EU-ba irányuló exportjáról. Az alsó TOP 5 beszállító lista dinamikusan frissül a kiválasztott szűrők alapján, és közvetlen térképes kiemeléssel segíti a legfontosabb szereplők azonosítását.

EU migrációs térkép

Ez az interaktív térkép az Európai Unióba irányuló migrációs folyamatokat szemlélteti két nézetben: érkezési adatok országonkénti megoszlása és fő migrációs útvonalak.

Az egyes EU-tagállamok színe az adott évben regisztrált migránsérkezések becsült számát mutatja.

• Világosabb szín → alacsonyabb érkezésszám
• Sötétebb szín → magasabb érkezésszám
• Kattintásra megjelenik az ország neve, kódja és az érkezések száma

A piros nyilak a főbb migrációs irányokat jelölik, például:

• Közel-Kelet és Törökország → Görögország → Közép-Európa
• Észak-Afrika → Olaszország és Spanyolország
• Kelet-Európa / Kaukázus → EU belső térségei
• A vonalak vastagsága az adott útvonal becsült terheltségét (érkezők számát) jelzi
• https://mikloshetzer-sketch.github.io/migracio-terkep/

Forrás:Eurostat, UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság), IOM (International Organization for Migration)

Használati útmutató

Nézetváltás:

• Kattints az „Érkezések” gombra az országonkénti statisztikák megjelenítéséhez
• Kattints az „Útvonalak” gombra a fő migrációs irányok megtekintéséhez

Navigáció:

• Nagyítás/kicsinyítés: + és – gombok a jobb oldalon
• Mozgatás: egérrel húzd a térképet

Részletek:

• Kattints egy országra az érkezési adatok megjelenítéséhez
• A jobb oldali panelen megtekinthető a Top 10 ország a legmagasabb érkezésszám alapján

Ellátás-biztonság index térkép

Az interaktív élelmiszer-ellátásbiztonsági térkép egy többváltozós, térinformatikai alapú döntéstámogató modell, amely Magyarország megyéinek ellátási stabilitását méri egy összesített index segítségével. A modell célja a regionális sérülékenységek azonosítása, az ellátási lánc működésének értékelése, valamint válsághelyzetek (pl. aszály, logisztikai zavar) hatásának szemléltetése.

https://mikloshetzer-sketch.github.io/food-supply-map-hu

A térkép alapját három fő dimenzió képezi: (1) mezőgazdasági termelés, (2) hozzáférés és logisztika, valamint (3) tartalékképesség. A termelési komponens a stratégiai gabonafélék – elsősorban búza és kukorica – megyei szintű kibocsátását veszi figyelembe. A hozzáférési dimenzió a lakosság térbeli eloszlását, az élelmiszer-feldolgozó létesítmények, elosztó központok és lisztmalmok elhelyezkedését, valamint a közlekedési infrastruktúra – különösen a vasúti hálózat – sűrűségét integrálja. A tartalékdimenzió a potenciális ellátási puffert, vagyis a termelési többlet és a logisztikai kapacitás kombinációját jeleníti meg.

A modell egy 0–100 közötti skálán értelmezett összetett indexet számol, amely súlyozott komponensekből áll. A termelés relatív súlya a legnagyobb (≈0,45), ezt követi a hozzáférés és logisztika (≈0,35), majd a tartalékdimenzió (≈0,20). A logisztikai almodell további súlyozásokat alkalmaz: a lakosság és logisztikai pontok aránya, a hub- és feldolgozói kapacitás, valamint a vasúti elérhetőség mind külön súlyt kapnak. Az indikátorok normalizálása után a rendszer lineáris kombinációval állítja elő az összesített ellátásbiztonsági pontszámot.

A térkép szcenárióalapú működésre is képes. Normál helyzet mellett két alternatív modell futtatható: aszály-szcenárió és logisztikai zavar. Aszály esetén a termelési komponens súlya csökken, miközben a hozzáférés és a tartalék szerepe felértékelődik. Logisztikai zavar esetén a közlekedési és feldolgozási infrastruktúra válik meghatározóvá, ami erősen differenciálhatja a megyék pontszámát.

Az adatbázis több forrásból épül fel: mezőgazdasági statisztikák, demográfiai adatok, közlekedési infrastruktúra-térképek, valamint nyílt térinformatikai rendszerek (pl. OpenStreetMap) feldolgozó- és logisztikai pontadatai. A modell térbeli aggregációt alkalmaz megyei szinten, így az eredmények regionális összehasonlításra alkalmasak.

Az index értelmezése során a magas pontszám stabil, redundáns ellátási rendszert jelez, míg az alacsony érték sérülékenységre, logisztikai hiányosságokra vagy termelési kitettségre utal. A térkép ezért alkalmas stratégiai tervezésre, infrastruktúra-fejlesztési prioritások kijelölésére, ellátásbiztonsági kockázatok vizsgálatára és tudományos elemzésre. Válsághelyzetek modellezése révén támogatja a döntéshozókat az élelmiszer-ellátási rendszer ellenálló képességének (resilience) növelésében, valamint a regionális különbségek célzott kezelésében.