A mai nap egyik legfontosabb fejleménye, hogy nyilvánosságra került: 2015 és 2026 között több mint 250 magyarországi településre szállíthattak zúzottkövet azokból az osztrák bányákból, amelyek azbeszttartalmú szerpentinit miatt kerültek vizsgálat alá. Az adatokat a NAV adta ki egy közérdekű adatigénylés nyomán, amelyet Németh Martin, Bük önkormányzati képviselője nyújtott be. Az információkat és az interaktív térképet a Nyugat.hu is lehozta.
A most nyilvánosságra került lista jelentősen kibővíti az ügy ismert földrajzi kiterjedését. Az elmúlt hetekben elsősorban Szombathely, Kőszeg, Sopron, Szentgotthárd és több burgenlandi település került a figyelem középpontjába, a NAV-adatok azonban már regionális léptékű képet mutatnak. A listában elsősorban nyugat-dunántúli települések szerepelnek, de más térségek érintettsége is felmerült.
A Nyugat.hu cikke ugyanakkor hangsúlyozza: a szállítási lista önmagában nem jelenti azt, hogy minden érintett településen egészségügyi határértéket meghaladó szennyezés van jelen. A NAV-adatok azt mutatják meg, hogy az adott időszakban hová érkezhetett az osztrák eredetű kőzúzalék. Az egyes helyszínek tényleges állapotát továbbra is külön mintavételek, laborvizsgálatok és levegőmérések alapján lehet megállapítani.
Az elmúlt hetekben több városban már történtek részletes vizsgálatok. Szombathelyen korábban 70 kőzetmintából 54 bizonyult azbeszttartalmúnak az Oladi plató 12 kilométeres úthálózatán, míg több levegőmérési ponton az előírt referenciaértéket meghaladó rostszámot mértek. Sopronban 19 utca érintettségéről számoltak be, és több új helyi intézkedést vezettek be.
A mai adatközlés azért is jelentős, mert először rajzolódik ki országosabb szinten, milyen széles körben használhatták fel Magyarországon az osztrák bányákból származó útépítési anyagokat. Az ügy így fokozatosan túllép a korábbi, néhány városra koncentráló szakaszon, és egyre inkább teljes infrastruktúra- és ellátási lánc kérdéssé válik.
Közben Ausztriában is folytatódnak a vizsgálatok és a politikai egyeztetések. Az elmúlt napokban több osztrák és magyar sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy Burgenlandban külön munkacsoport foglalkozik az azbeszttartalmú szerpentinit anyagok ügyével, miközben több bányában leállították a kitermelést. A vita továbbra is kiterjed arra, hogy az osztrák és uniós szabályozás mennyire alkalmas a természetes eredetű azbeszttartalmú kőanyagok kezelésére.
A mostani fejlemények alapján az ügy új szakaszba lépett. Az elmúlt hetekben főként konkrét utcák, parkolók és helyi mintavételek kerültek előtérbe. A NAV-adatok nyilvánosságra kerülésével azonban már az a kérdés került középpontba, hogy országos szinten pontosan hol és milyen mennyiségben használhatták fel az érintett útépítési anyagokat.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése várhatóan az lesz, hogy a most nyilvánosságra került több mint 250 település közül mely helyszíneken indulnak tényleges helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi mintavételek és részletes műszaki felmérések.
Források
[1] Nyugat.hu – Több mint 250 település érintett az azbesztügyben
[2] Nyugat.hu – Megérkeztek a vizsgálat eredményei, 19 soproni utca érintett
[3] Nyugat.hu – Azbeszt a levegőben Szombathelyen
[4] Hírstart – Kiderült, akár 250 településre szállíthattak az osztrák bányákból
[5] Pénzcentrum – Több száz magyarországi helyszín lehet érintett