A mai nap hírei alapján az azbesztügy továbbra is egyszerre jelent helyi infrastruktúra-kezelési problémát és osztrák–magyar politikai vitatémát. A friss fejlemények középpontjában ezúttal a burgenlandi Großpetersdorfban mért emelkedett értékek, az osztrák szabályozási vita és a magyarországi felelősségi kérdések álltak [1][2][3].
A nap egyik legfontosabb híre, hogy a Kurier és az ORF Burgenland új részleteket közölt a großpetersdorfi kavicsos út mentén végzett levegőmérésekről [1][3]. A település Mühlschlag nevű térségében korábban mart aszfaltból származó újrahasznosított útépítési anyagot („Fräsgut”) használtak fel egy mintegy 1,2 kilométeres útszakaszon. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az itt végzett mérések emelkedett azbesztrost-értékeket mutattak ki, amelyek meghaladták a burgenlandi task force által alkalmazott tájékoztató referenciaértéket [1][3].
A mostani intézkedések között szerepel az út rendszeres nedvesítése száraz időszakban, valamint egy teljes aszfaltburkolat kialakításának előkészítése. Az ORF szerint a beruházás becsült költsége körülbelül 130 ezer euró lehet [3]. A mostani großpetersdorfi eset azért különösen fontos, mert ez az első olyan szélesebb nyilvánosságot kapott osztrák eset, ahol nem klasszikus bányakő, hanem újrahasznosított mart aszfaltanyag került előtérbe [1][3].
Az ORF Burgenland másik mai riportja szerint Burgenlandban továbbra is vita zajlik arról, hogy szükség van-e országos szintű jogszabályi változtatásra az azbeszttartalmú szerpentinit anyagok kezelésére [3]. A jelenlegi rendszerben több szabályozási terület – bányászat, termékbiztonság, munkavédelem és hulladékkezelés – eltérő módon kezeli a természetes eredetű azbesztet tartalmazó kőanyagokat [3]. A vita egyik központi eleme továbbra is az, hogy a jelenlegi osztrák és uniós szabályozás mennyire alkalmas az ilyen típusú geológiai eredetű szennyezések kezelésére.
Magyarországon közben tovább erősödik a politikai dimenzió is. A HVG mai cikke szerint Gajdos László környezetügyi miniszter ismét az osztrák eredetű útépítési anyagok felelősségi kérdését emelte ki, miközben folytatódnak a vizsgálatok Vas vármegyében [2]. A cikk szerint a magyar fél továbbra is részletesebb osztrák adatszolgáltatást és szorosabb együttműködést sürget az ügy teljes feltárásához [2].
A 24.hu mai összefoglalója szerint az osztrák belpolitikai térben is megjelent az ügy. A cikk arról ír, hogy az osztrák ellenzék és civil szervezetek egy része szerint a tartományi és szövetségi hatóságok túl lassan reagáltak az első figyelmeztetésekre [4]. Az ügy így már nemcsak környezetvédelmi és infrastruktúra-kezelési kérdésként, hanem politikai felelősségi vitaként is megjelent Ausztriában [4].
Közben Szombathelyen tovább zajlanak a gyakorlati intézkedések. A VAOL beszámolója szerint az Oladi plató környékén működő postai ügyintézést ideiglenesen átszervezték annak érdekében, hogy a helyi szolgáltatások a korlátozások és műszaki munkák idején is folyamatosan működjenek [5].
A mai fejlemények alapján most már három szint rajzolódik ki az ügyben:
- helyi szinten tovább folytatódik a pormentesítés, sebességkorlátozás és útkezelés,
- országos szinten erősödik a politikai és szabályozási vita,
- nemzetközi szinten pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az osztrák–magyar együttműködés és a szabályozási hiányosságok kérdése.
A mostani großpetersdorfi mérések különösen fontosak abból a szempontból, hogy először jelent meg nyilvánosan olyan osztrák helyszín, ahol már konkrét helyi műszaki beavatkozásokat készítenek elő a megemelkedett értékek miatt. Ez azt mutatja, hogy az ügy Ausztriában is fokozatosan átlépett az elméleti vita szintjéről a gyakorlati infrastruktúra-kezelési szakaszba.
Források
[1] Kurier – Emelkedett azbesztértékek Großpetersdorfban
[2] HVG – Gajdos László az osztrák bányák felelősségéről beszélt
[3] ORF Burgenland – Tovább nő a vita az osztrák azbeszt-szabályozás körül
[4] 24.hu – Az osztrák politikában is megjelent az azbesztügy
[5] VAOL – Átszervezték a postai ügyintézést az érintett szombathelyi térségben