Az elmúlt hetek eseményei egyértelmű mintát mutatnak. A NATO keleti szárnyán nő a drónaktivitás. A fő térségek a Fekete-tenger és a Balti régió. Ami korábban elszigetelt jelenség volt, az most ismétlődővé válik.
Románia a legjobb példa. Két hét alatt három incidens történt. Április 17-én egy orosz drón megsértette a román légteret Chilia Veche térségében. A támadás Ukrajna ellen irányult. A radarjel román terület felett megszűnt.
Április 25-én drónroncs zuhant le Galați közelében. Lakossági riasztást adtak ki. Evakuálás is történt. Ez már nem csak légtérsértés volt. Fizikai becsapódás történt.
Május 2-án újabb légtérsértés következett. A drón egy dunai kikötő elleni támadás közben lépett be a román légtérbe. A NATO reagált. F–16-osokat riasztottak.
Az események nem véletlenek. Egyértelmű földrajzi sávban jelennek meg. A Duna menti térség a kulcs. Tulcea, Galați és Izmail folyamatosan érintett. Ez a zóna egyre stabilabb súrlódási térséggé válik. Az ukrajnai háború hatása már közvetlenül eléri a NATO-t.
A Balti térségben is látható a tendencia. Május 7-én drónok zuhantak le Lettországban. Olajtárolók sérültek. A művelet valószínűleg Ukrajnához köthető. A lényeg azonban a földrajzi kiterjedés. A hadszíntér bővül.
Három fő trend rajzolódik ki:
- Gyakoribbá válnak a légtérsértések
- A drónhadviselés túllép a frontvonalon
- Az attribúció bizonytalan, nő a kockázat
A hivatalos kockázati szint még mindig „normál”. Ez ellentmondás. A taktikai eszkaláció nő. A stratégiai válasz visszafogott.
Közép-Kelet-Európa nem hadszíntér. De már nem is pufferzóna. Egyre inkább közvetett kitettségi térséggé válik. A hibrid és kinetikus kockázatok összeérnek.