Győzelem után: mit bír el egy új kormány az első 12 hónapban?

Az alábbi elemzés azt vizsgálja, milyen kihívásokkal szembesülhet egy lehetséges TISZA-kormány az első hónapokban.
A fókusz a gazdasági, intézményi és nemzetközi tényezőkön van.
A cél nem véleményformálás, hanem a várható kockázatok bemutatása.

Két évvel korábban alakult meg Magyarországon a TISZA Párt. A legtöbben akkor még hitetlenkedve figyelték, hogy Magyar Péter és szűk csapata, hogyan próbálja dinamizálni az új szervezetet. Tudatosan és következetesen napról napra építették és lett egyre népszerűbb a párt és vezetője. Gyors megerősödése új helyzetet hozott a magyar politikában. A választásokon pedig rekord részvétel mellett soha nem látott felhatalmazást szereztek. Ennek a győzelemnek a mértékét legjobban a Mediánnak sikerült előre jeleznie¹. A TISZA Párttal egy olyan szereplő kerülhet kormányra, amely rövid idő alatt vált rendszerkritikus erőből potenciális kormányzati tényezővé. A váltásban mindig számos kockázati tényező lehet. A politikai siker nem jelenti automatikusan a kormányzóképességet. A nemzetközi elemzések szerint az ilyen gyors felemelkedések mögött gyakran törékeny szervezeti háttér áll². Az elmúlt napokban is többen fogalmazták meg, hogy a politika világában tapasztalatlan képviselők kerülnek a parlamentbe³. Illetve, hogy a TISZA Párt szavazó bázisa nem homogén és sokan a rendszerváltásra szavaztak annak ellenére, hogy nem teljesen tudnak a párttal azonosulni⁴. Az elemzésemben a várható rövid távú kihívásokat szeretném összeszedni a teljesség igénye nélkül, amely az új kormányra vár.

A rövid táv az első hat-tizenkét hónapot jelenti. Ez az időszak általában nem a nagy reformokról szól. A működés fenntartása a fő cél. Mivel az új kormány egyszerre több irányból kapja a nyomást. Az egyik legfontosabb kihívás az államapparátus működése. A közigazgatás nem egységes. Egyszerre vannak jelen politikai és szakmai szempontok. Az elmúlt években erős központosítás alakult ki⁵, de ez nem zárja ki a jövőbeni együttműködést. Egy új kormány találhat partnereket a rendszerben. Egyes területeken gyors alkalmazkodás várható. Más területeken lassabb reakció jelenik meg. Ez nem feltétlenül ellenállás, inkább bizonytalanság. Illetve az is nagyon fontos, hogy milyen elképzelései vannak az új vezetésnek. Például osztályvezető szintig lecseréli a fontosabb egységek vezetőit.

A társadalmi elvárás szintén kettős. A felmérések alapján erős a változás iránti igény, ugyanakkor jelen van a bizonytalanság is⁶. A jövőbeni ellenzéket választó réteg nem biztos abban, hogy az új politikai erő képes lesz stabilan kormányozni. Gyakorlatilag így a kormány első hónapjaira bizalmi időszakként tekinthetünk.

A gazdasági helyzet a legnagyobb kihívások közé tartozik. Az új kormány nehéz örökséget vesz át. Magas költségvetési hiány, inflációs nyomás és gyenge növekedési kilátások egyszerre vannak jelen⁷. A költségvetési kiigazítás elkerülhetetlen. A hatékony válaszok szükségessége nem politikai döntés kérdése, hanem pénzügyi kényszer. Két területet emelni ki leginkább most. Az egyik az üzemanyagár alakulása, ami különösen érzékeny terület. A stratégiai készletek csökkenése növelheti a kiszolgáltatottságot. A közel-keleti konfliktusok pedig jelentős hatással vannak a globális olajárra⁸. Ez közvetlenül megjelenik a magyar gazdaságban. A kormány mozgástere ebben korlátozott. Az árakat nem tudja teljesen szabályozni. Amit viszont már biztosan tudunk, hogy egyeztetés volt Magyar Péter és a MOL vezetése között⁹. Az eredménye pedig az, hogy maradni fog a védett ár. A MOL vezetése biztosította a jövőbeni miniszterelnököt, hogy az ország ellátása garantált. Az aktuális kormányzat pedig elfogadta a hozzá szükséges jogszabályi feltételeket. Azt gondolom, hogy ez inkább politikai mintsem gazdasági döntés volt a fenti bizalom megtartása érdekében.

Az árrés stop rendszere szintén kulcskérdés. A kivezetés nem tudja garantálni az árak szinten tartását. Sokban függ a piaci verseny erősségétől¹⁰. Ez szintén politikai kockázatot jelent, mert a választók gyors eredményt várnak. Ebben az esetben is vannak már információk. Kármán András és Varga Mihály közötti megbeszélés egyik tárgya volt, mely során megbeszélték, hogy csak a fokozatosság elve mellett vezethető ki az árrés stop¹¹.

A piac reakciója ugyanakkor fontos lehetőség. Ha egy új kormány kiszámítható gazdaságpolitikát mutat, az javíthatja a befektetői bizalmat. Ez rövid távon is látható hatásokat hozhat. Erősödhet a forint, csökkenhet a finanszírozási költség és nőhet a beruházási hajlandóság¹². Ez stabilizáló tényező lehet. Az árfolyam változása esetén az elmondható, hogy a piac pozitívan áll a változás elé.

A nemzetközi térben az Európai Unióval való kapcsolat meghatározó. Az uniós források kulcsszerepet játszanak a gazdaságban. Rövid távon javulhat a politikai légkör. Ugyanakkor a források megszerzése nem automatikus. A folyamat feltételekhez kötött¹³. Ellenben az időtényező különösen fontos. Jelentős források esetében szoros határidők vannak¹⁴. Ez gyors döntéshozatalt igényel. Egyes források gyorsabban megérkezhetnek, de a teljes rendszer átalakítása hosszabb időt vesz igénybe.

A szomszédos országokkal való kapcsolat konkrét problémák mentén jelenik meg. Ukrajna kiemelt kérdés. A háború miatt ez egyszerre külpolitikai és biztonsági kihívás. A NATO és az Unió álláspontja egyértelmű, de a hazai politikai tér megosztott¹⁵. Az eddigi információk alapján a cél a kapcsolat javítása Ukrajnával. Szem előtt tartva Magyarország érdekeit.

Összességében egy lehetséges TISZA-kormány első időszaka a stabilizációról szól várhatóan. A legnagyobb kihívás nem egyetlen területen jelenik meg, hanem több tényező együttes hatásában. A gazdasági kényszerek, az EU-források időnyomása és a társadalmi elvárások együtt határozzák meg a mozgásteret. A rövid táv sikere azon múlik, hogy a kormány képes-e egyszerre biztosítani az intézményi működést, fenntartani a gazdasági bizalmat és megfelelni a társadalmi elvárásoknak.